16 órával ezelőtt
A bizánciak tengeri tűznek hívták, az ellenségeik pedig olthatatlan tűznek, ami tökéletesen jellemezte ezt a rettegett fegyvert. A a görög tűz titkáról és működéséről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a különleges anyag évszázadokon át biztosította a Bizánci Birodalom tengeri fölényét, megmentve a fővárost, Konstantinápolyt számos ostromtól. Képes volt a vízen is égni, ezzel pánikot és pusztítást okozva az ellenséges flották soraiban, akik tehetetlenül nézték hajóik lángokba borulását. A titkos recept generációról generációra öröklődött, szigorúan őrzött állami titokként, ami csak tovább növelte a fegyver misztikumát és hatékonyságát.
A görög tűz feltalálását általában egy Kallinikosz nevű szír építésznek tulajdonítják a 7. század közepén, és elsőként 678-ban vetették be sikeresen az arab flotta ellen. Bár pontos összetétele a mai napig vita tárgya, a történészek és vegyészek feltételezése szerint kőolaj, kén, gyanta, kátrány és esetleg égetett mész keverékéből állhatott. Az anyagot speciális szifonokból vagy kézi gránátokból lőtték ki, amelyek képesek voltak a lángokat nagy távolságra juttatni, és a vízzel érintkezve sem aludtak el. A görög tűz nem csupán egy fegyver volt, hanem egy pszichológiai hadviselési eszköz is, amely elrettentette az ellenfeleket, és a bizánciak számára pótolhatatlan előnyt biztosított a középkori tengeri csatákban.
