Középkori WC-k Titka: Víz és Szivattyú Nélküli Mérnöki Megoldások a Várban

A romantikus történelmi filmek és sorozatok ritkán mutatják be az életnek azt az oldalát, ami a középkori várak mindennapjaiban is alapvető kihívást jelentett: a higiénia és a WC-zés megoldását. A a középkori vécék mérnöki megoldásairól szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Pedig egy ilyen monumentális építmény fenntartásához elengedhetetlen volt a szennyvízkezelés valamilyen formája, még ha a mai technológia hiányzott is. A korabeli mérnöki leleményesség azonban meglepő és praktikus megoldásokat kínált a víz és szivattyúk nélküli rendszerek kialakítására. Ezen rendszerek működése alapjaiban különbözött a modern kori WC-ktől, mégis hatékonyan szolgálták az akkori lakók alapvető szükségleteit.

A középkori várakban leggyakrabban a latrina, vagy más néven árnyékszék volt használatos, mely egyszerű, de célravezető elven működött. Ezek a guggolós vécék jellemzően vastag falnyílásokon keresztül vezették ki a szennyvizet közvetlenül a várárokba, egy folyóba, vagy egy erre a célra kialakított aknába. A gravitáció volt a fő "szivattyú", amely segítette a hulladék eltávolítását a lakóterektől, minimalizálva a kézi beavatkozás szükségességét. Bár a szagok elkerülhetetlenek voltak, és a rendszeres tisztítás komoly feladatot jelentett, ezek a primitív szerkezetek évszázadokon át biztosították a vár lakóinak alapvető higiéniai igényeit.