Nauru, a Csendes-óceán apró szigetállama egykor a világ leggazdagabb országa volt, jövedelmét a hatalmas foszfátkészleteinek köszönhette. A Nauru gazdasági összeomlásáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a hihetetlen vagyon azonban nem hozott tartós jólétet, sokkal inkább egy példátlan gazdasági és környezeti katasztrófához vezetett. A helyi lakosság rövid idő alatt hatalmas vagyonra tett szert, amit jórészt felelőtlenül és fenntarthatatlanul használtak fel, luxuscikkekre és rossz befektetésekre pazarolva. Az évtizedeken át tartó bányászat teljesen tönkretette a sziget természeti környezetét, élhetetlenné téve a korábbi, idilli tájat. A foszfátkészletek kimerülésével Nauru pénzügyi alapjai is eltűntek, mély szegénységbe taszítva az egykor dúskáló nemzetet.
A történet, melyet gyakran idéznek – „Ittak, ettek, mulattak; majd számot vetettek és sírva fakadtak” – tökéletesen összefoglalja Nauru tragédiáját. A rendkívüli jólét csupán átmeneti volt, és a pénzügyi tervezés teljes hiánya végül az államcsőd szélére sodorta az országot. Ma Nauru a munkanélküliség, az elhízás és a szegénység súlyos problémáival küzd, jórészt külföldi segélyekre és a menekültügyi központ fenntartására támaszkodva. Az egykor virágzó nemzet története szomorú tanulságul szolgál arról, hogy a fenntarthatatlan erőforrás-gazdálkodás és a felelőtlen pénzügyi döntések hogyan vezethetnek egy ország teljes önpusztításához.