Ókori amforák titka: Miért volt hegyes az alja a görög-római edényeknek?

Ha elmerülsz az ókori történelemben és régészeti leletekben, azonnal szembetűnik, hogy a görögök és a rómaiak előszeretettel használtak hegyes aljú amforákat. A hegyes amfora aljak titkáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ezek a kerámiaedények, melyek a modern szempontból kényelmetlennek tűnhetnek, nélkülözhetetlenek voltak a mindennapi életben. Bor, olívaolaj, gabona vagy halmártás – szinte mindent ezekben szállítottak és tároltak a Földközi-tenger medencéjében. A különös forma célja azonban messze túlmutatott az esztétikán, és mélyen gyökerezett az akkori logisztikai és tárolási igényekben.

A hegyes alj több praktikus célt is szolgált, melyek közül az egyik legfontosabb a stabilitás biztosítása volt a hajókon és a raktárakban. Az egymás mellé, homokba vagy földbe süllyesztett amforák sokkal stabilabban álltak, és kevésbé borultak fel viharos tengeri utakon vagy egyenetlen talajon. Emellett a hegyes forma elősegítette a folyadékok teljes kiöntését, minimalizálva a pazarlást, és megkönnyítette az üledék leülepedését az alján. Ez a zseniális, bár elsőre furcsának tűnő tervezés tehát nem a kényelmetlenséget szolgálta, hanem az ókori kereskedelem és háztartások hatékonyságát maximalizálta.