Pécs, Magyarország egyik legősibb települése, már mintegy 60-80 ezer évvel ezelőtt is emberi lakhelyként szolgált, ami rendkívüli régészeti leleteket eredményezett. Ezek a korai nyomok bizonyítják a terület folyamatos emberi jelenlétét, messze az írott történelem kezdete előtt. A város történelme valóban a mély múltba nyúlik vissza, hiszen a neandervölgyi ember is megfordult már ezen a vidéken. Ez a páratlan időtávlat teszi Pécset egyedülállóvá a magyar városok között, hiszen kevés település büszkélkedhet ilyen ősi gyökerekkel.
A római kor hozta el az igazi fellendülést a település számára, ekkor vált a terület igazán jelentős központtá. Hadrianus császár, felismerve a stratégiai és gazdasági potenciált, emelte városi rangra a települést Kr.u. 118-119 körül, mely akkor a Sopianae nevet viselte. Ez a császári elismerés hatalmas lökést adott a város fejlődésének, fellendült a kereskedelem, a kultúra és az építészet. A későbbi évszázadokban, a római birodalom hanyatlása után is, Pécs megőrizte fontosságát, több hullámban is újjászületve és felvirágozva a középkorban és azon túl is, egészen napjainkig.