A Predator: Halálbolygó, melyben mindenki kedvenc rasztahajú, csáprágós űrlénye kapja a főszerepet, egyáltalán nem nevezhető rossz alkotásnak a sci-fi akciófilmek palettáján. Azonban az első perctől nyilvánvalóvá válik, hogy ez a legújabb rész már egyértelműen a modern, szélesebb közönséget célozza meg, ami jelentős paradigmaváltást hoz az ikonikus franchise életében. Ez a megközelítés eltér a korábbi, sötétebb és véresebb részek hangulatától, így a régi rajongók számára talán szokatlan lehet. A film vizuális stílusa és történetvezetése is ezt a trendet követi, próbálva friss és releváns maradni a mai nézők számára.
A veterán Predator rajongók számára is érdemes lehet tenni egy próbát a Halálbolygóval, ám ehhez elengedhetetlen, hogy megtegyék azt, amit az utóbbi években oly sokszor, amikor egy ikonikus franchise új filmmel jelentkezett: le kell nyelniük azt a bizonyos békát. Ez a „békanyelés” azt jelenti, hogy el kell fogadniuk a film modernizált megközelítését, ami talán kevesebb nyers brutalitást és több mainstream elemet tartalmaz. A történet új irányai és a karakterek fejlődése is eltérhet a megszokottól, így az elvárásokat érdemes ehhez igazítani. Ha képesek túllépni a nosztalgián és nyitottan állnak az újításhoz, akkor a Predator: Halálbolygó akár kellemes meglepetést is okozhat számukra.

4 nappal ezelőtt
14

Angol (US) ·
Magyar (HU) ·