Szívmegállás: 4 perc az életmentésre – Túl közömbösek vagyunk?

Amikor valaki összeesik az utcán vagy otthon, és a szíve leáll, az első négy perc kritikus fontosságú. Ebben az időszakban dől el, hogy az illető életben marad-e, és ha igen, milyen súlyos agykárosodással kell majd szembenéznie. Az azonnal megkezdett mellkaskompresszió és a segélyhívás drámaian megnövelheti a túlélési esélyeket, hiszen minden perc késlekedés 10%-kal csökkenti azt. Ez a rövid időablak jelenti a különbséget élet és halál között, mégis sokan nem tudják, mit tegyenek, vagy egyáltalán nem reagálnak.

Sajnos a valóságban, ahogy az eredeti cikk is felveti, a legtöbben mégis közömbösen elsétálnak, vagy csupán passzív szemlélőként figyelik az eseményeket. Ez a passzivitás évente ezrek életébe kerülhet, akik megmenthetők lettek volna egy gyors és szakszerű elsősegélynyújtással. A félelem a hibázástól vagy a felelősségtől gyakran megbénítja az embereket, pedig a legrosszabb, amit tehetünk, az a tétlenség. Fontos lenne, hogy minél többen elsajátítsák az alapvető újraélesztési technikákat és ne féljenek cselekedni, hiszen egyetlen hősies pillanat szó szerint életet menthet.