Amikor az űrrepülésről van szó, ösztönösen úgy gondolnánk, hogy egy űrhajónak „felfelé” kellene repülnie, mint egy csillagok felé száguldó rakétának. A űrhajók fejjel lefelé repülésének okairól szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Azonban az űrben a „felfelé” és „lefelé” fogalmak értelmüket vesztik, hiszen nincs abszolút viszonyítási pont. A Föld körüli pályán keringő űrhajók gyakran különböző pozíciókban tűnhetnek fel, akár „fejjel lefelé” is, ami a küldetésük szempontjából elengedhetetlen. Ez a jelenség nem egy véletlen anomália, hanem egy tudatos, mérnöki döntés eredménye, amely számos praktikus célt szolgál.
Az űrhajók pozíciójának folyamatos változtatása, vagyis a forgás, kulcsfontosságú a termikus menedzsment szempontjából. A Nap extrém hőt, míg az űr árnyékos oldala extrém hideget jelent, így az egyenletes hőeloszlás érdekében az űreszközöknek muszáj rotálniuk. Emellett a különböző műszerek és antennák optimális működéséhez is elengedhetetlen a megfelelő tájolás, legyen szó kommunikációról a Földdel vagy tudományos megfigyelésekről. Végül, a manőverezés és a dokkolási műveletek is megkövetelik az űrhajó pontos és rugalmas pozicionálását a gravitációmentes környezetben.