Vasfüggönyön túl: 2 hihetetlen menekülés Velencén át és ruhák közt

A hidegháború idején a vasfüggöny, mint fizikai és ideológiai határ, elválasztotta Kelet- és Nyugat-Európát. Számtalan ember érezte úgy, hogy a szabadság és a jobb élet reménye csak a nyugati világban rejlik. Ezért aztán hihetetlenül kreatív és gyakran életveszélyes módszerekhez folyamodtak, hogy átjussanak a szigorúan őrzött határon. Az efféle disszidálási kísérletek közül kiemelkedő példa volt a ruhák közé rejtőzés vagy a velencei "eltévedés" stratégiája, melyek a kétségbeesés és a leleményesség szimbólumai lettek.

Az egyik különösen leleményes módszer a vasfüggönyön túli menekülésre a nagy poggyászok, például ruhásszekrények vagy egyéb csomagok közé bújás volt. Ezzel a technikával a határőrök figyelmét kijátszva próbáltak nyugatra jutni, bízva abban, hogy a rakományt nem ellenőrzik alaposan. Egy másik emlékezetes történet szerint Velencében, turistacsoportok között "tévedtek el" az emberek, kihasználva a tömeg nyújtotta anonimitást és a felügyelet pillanatnyi lanyhulását. Ezek a sztorik nem csupán a menekülők bátorságát és találékonyságát dicsérik, hanem a hidegháborús rezsim elnyomó természetét is hűen tükrözik.